A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) az érettségi vizsga megkezdését 2016. január 1-jétől 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti mindenmagyar tanulónak. 

Közösségi szolgálati napló

Az iskola által a diák számárakészített napló, melyet minden tanuló maga köteles vezetni. A diák a naplóbanrögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységetfolytatott. A feladat teljesítését a fogadóintézmény kijelölt munkatársa anapló vonatkozó oszlopában aláírásával igazolja.

 A közösségi szolgálat teljesítését a tanulók a közösségi szolgálati naplójukban vezetik, amely alapján nyomon követhető, hol, mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására. A napló további fontos részét képezi, hogy atanuló leírja a tapasztalatait, élményeit, magát a tevékenységet.


Szabad választás elve

A diákok – a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján – maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.


Szervezett keretek közöttiség elve

A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.


Mely diákokra vonatkozik az iskolai közösségi szolgálat kötelezettsége?

A középiskolai nappali képzésben résztvevőés az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdőtanulók esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálatteljesítése.


Magántanulóknak kell-e teljesítse a közösségi szolgálat feladatait?

Magántanulónak is érettségi előfeltétel a közösségi szolgálat végzése. 


Ki fogadja el az igazolást?

A közösségi szolgálat megszervezése az iskola feladata, mint ahogy az 50 óra teljesítésének igazolása is. 

A tanuló felkészítéséért, a tevékenység megszervezéséért, a pedagógiai feldolgozásért, adminisztrálásért és dokumentálásért a diákkal jogviszonyban álló iskola, illetve annak koordináló pedagógusa felelős.


El lehet-e térni a meghatározott időkorláttól? Pl. tanítási napon nem haladhatja meg a kéórát, de pénteki napon, amikor a tanulónak kevesebb órája van, és egy hétvégi program szervezésében segédkezik, lehet-e ez három óra?

A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető. Egyéb előírások nem vonatkoznak kötelező érvényűen a diákokra. Az iskola korlátozhatja, de nem növelheti a közösségi szolgálat végzésének időkeretét. 

Az utazással eltöltött idő nem számítható be az 50 órába

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 133.§(7.)


A programot lebonyolítónak feltétlenül a pedagógusnak kell-e lennie, illetve neki mennyire kell részt vennie a programokban?

A közösségi szolgálat megszervezésére az iskola igazgatója jelöli ki azta személy (koordinátort), aki a programszervezésért és koordinálásért vállal felelősséget. Az iskola tanulólétszámának függvényében akijelölt személy lehet az osztályfőnök vagy más pedagógus is, illetve szükség szerint bevonhatók további pedagógusok is afeladat ellátásába. A felkészítés, lezárás kapcsán, illetvea 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendeletben meghatározott esetekben mentort kell bevonni, akivel a program során a pedagógusnak közösen kell a tanulókról gondoskodni. Ez természetesen nem minden esetben jelenti a pedagógus közvetlen jelenlétet a feladatok végzése során.


Iskolai koordinátorként szükséges-e ellenőrizni a közösségi szolgálat teljesítését a magánszemélyeknél, a fogadó szervezeteknél?

Közreműködő szervezet esetében megállapodás születhet arról, hogy az ellenőrzésről a fogadó fél (hogyan) gondoskodik. Magánszemélyek esetén sokkal nagyobb az iskola felelőssége. Éppen ezért célszerű a magánszemélyeket ernyőszervezeten keresztül kiválasztani és akapcsolatot rajtuk keresztül is tartani a magánszeméllyel.


Ki jelöli ki a közösségi szolgálat koordinátorát, és pontosan miért felel a kijelölt pedagógus?

A középiskola intézményvezetője jelöli ki azt a munkatársat, aki ellátja a közösségi szolgálatkoordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai koordinátor felelős:

  • a tanulói jelentkezési lapok összesítéséért,
  • a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
  • adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért
  • a tevékenységek elismeréséért

A diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyetaz iskola koordinátorával egyeztetett,és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.


Mi lehet az aránya az iskolán belüés kívül végzett IKSz tevékenységeknek?

Az iskolán belüli tevékenységek arányanincsen meghatározva, de a közösségi szolgálat szellemisége nem teszi lehetővé, hogy 50%-nál több intézményen belüli tevékenysége legyen a diákoknak.


Egy tanévben hány tevékenység végezhető, illetve lehet-e változtatni a tevékenységi területeket?

A20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet erről nem rendelkezik. A közösségi szolgálat lebonyolításának rendje az iskola pedagógiai programja vagy IKSz szabályzatának megfelelően történik az előírt évfolyamokon és rendszerességgel. Javasolt arra törekedni, hogy a diákok – akár egy tanéven belül – több tevékenységi területen is kipróbálhassák magukat.

Az egyes tevékenységi területek a szülő és a tanuló írásbeli kérelmére változtathatók, cserélhetők, bővíthetők  természetesen a koordináló pedagógus jóváhagyása is szükséges minden ilyen esetben.


9. évfolyamtól vagy 14 éves kortól kezdve lehet teljesítni az IKSZ-et?

A tanuló középiskolai nappali tanulmányainak megkezdésétől, (tehát 9.osztályos tanulóijogviszony létesítésétől) lehet az IKSZ-et teljesíteni függetlenül a diáéletkorától.


Milyen biztosítást kell kötnie a szolgálatot végző diákoknak?

Az állam minden magyar állampolgárságú gyermek részére 318 éves korig gondoskodik a balesetbiztosításról a tanórán kívüli tevékenységei tekintetében is. A közösségi szolgálat során különböző tevékenységeket folytatnak a tanulók, ezért megfontolásra javasoljuk a szülőknek, iskoláknak, hogy indokolt esetben tekintséát a biztosítási feltételeket és szükség esetén egyénileg kössenek kiegészítő biztosítást a gyermekek számára a tevékenység vagy tevékenységek idejére.


A fogadó szervezet mikor kérhet a diákoktól egyéni szerződést?

Az iskolai közösségi szolgálatra nem vonatkozik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, ezért nem kötelező a tanulóval közvetlenülszerződés kötése. Ez nem zárja ki, hogy egyéni szerződéskötésre sor kerüljön; speciális felelősséget jelentő tevékenységek esetén, ezért jogos igényként merülhet fel a megállapodás megkötése. A megállapodást a szülőnek és akoordináló pedagógusnak is minden esetben ellenjegyeznie kell.

Szeretik a terepfutók az emelkedőt?